by SzerkezetépítőMiből van a beton?
A beton éppúgy a városi látkép része, mint a fák az erdőben. Már annyira megszoktuk, hogy észre sem vesszük, de a fakó szürke külső mögött egy komplex tudomány húzódik meg.
A beton a világ legsokoldalúbb, legszélesebb körben használt építőanyaga. Erős, időtálló, igénytelen, tűzálló, könnyű használni és bármilyen formára alakítható. Azonban ezek mit sem érnének, ha nem lenne olcsó. Más anyagokhoz képest, a beton alkalmi vétel – ami érthető is, ha megnézzük miből van.
Egy általános beton 3 fő alapanyagból áll:
- vízből,
- homokos kavicsból és
- cementből.
Nem éppen egzotikus anyagok ezek, a cement az egyetlen ami kicsit összetettebb. A legelterjedtebb, úgynevezett portlandcement mészkő hevítésével készül úgy, hogy közben ásványi anyagot, például agyagot adnak hozzá. Egy kalcinálásnak nevezett folyamat során az anyagot 1450 °C-ra hevítik. Az így előállított kemény anyag a klinker, amelyet kevés gipsz hozzáadásával őrölnek porrá, amellyel el is készül a közönséges portlancement.
Mindegyik alapanyagnak megvan a maga szerepe, a cementé az, hogy a beton folyékonyból, szilárddá váljon. A cement kémiai hatásának köszönhetően lesz a víz a beton szerves része. Ha kiszárad a beton, nem fogja elérni a teljes szilárdságát.
De ha a cement és a víz elég a betonhoz, akkor mi szükség van a többi anyagra? Ehhez ha félbevágunk egy képzeletbeli beton elemet, megláthatjuk, hogy a homokszemcsék és kavics darabok között a cement kitölti a helyet, ezzel további tömörséget, erőt adva az anyagnak. Tehát ezek a szemcsék kvázi kitöltik a helyet, tömörebbé téve a betont, de egyúttal meg is akadályozzák a betont abban, hogy összehúzódjon.
A betonhoz kapcsolódó igazi tudomány abból indul ki, hogy nagyon nem mindegy milyen típust használunk az egyes alapanyagokból és milyen összetételben.
A következő blogposztokban a beton legnagyobb hátrányáról fogunk írni.
Kövess minket Facebook oldalunkon is.
